Zsoltárok 75

1. Az éneklõmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének.

2. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

3. Ha megszabom a határidõt, én méltányosan ítélek.

4. A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erõsítem meg annak oszlopait. Szela.

5. A kérkedõknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

6. Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

7. Mert nem napkelettõl, sem napnyugattól, s nem is a puszta felõl támad a felmagasztalás;

8. Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

9. Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belõle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevõje.

10. Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének. (Psalms 75:11) És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.