Zsoltárok 52

1. Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;

2. Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

3. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

4. Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

5. Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

6. Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.

7. Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.

8. És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

9. Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid elõtt.