Zsoltárok 110

1. Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

2. A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

3. A te néped készséggel siet a te sereggyûjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhébõl leszen ifjaidnak harmatja.

4. Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

5. Az Úr a te jobbod felõl; megrontja az õ haragja napján a királyokat;

6. Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden fõt.

7. Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az õ fejét.