Példabeszédek 9

1. Bölcseség megépítette az õ házát, annak hét oszlopát kivágván.

2. Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

3. Elbocsátá az õ leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.

4. Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:

5. Jõjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.

6. Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.

7. A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

8. Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

9. Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

10. A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

11. Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.

12. Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

13. Balgaság asszony fecsegõ, bolond és semmit nem tud.

14. És leült az õ házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

15. Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

16. Ki együgyû? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:

17. A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörûséges!

18. És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!