Birák 14

1. És lement Sámson Timnátba, és meglátott egy nõt Timnátban a Filiszteusok lányai közül.

2. És mikor hazament, elbeszélte ezt atyjának és anyjának, és monda: Egy nõt láttam Timnátban a Filiszteusok leányai között, most azért vegyétek õt nékem feleségül.

3. És monda néki az õ atyja és anyja: Hát nincsen a te atyádfiainak és az én egész népemnek leányai között nõ, hogy te elmégy, hogy feleséget végy a körülmetéletlen Filiszteusok közül? És monda Sámson az õ atyjának: Õt vegyed nékem, mert csak õ kedves az én szemeim elõtt.

4. Az õ atyja és anyja pedig nem tudják vala, hogy ez az Úrtól van, hogy õ alkalmatosságot keres a Filiszteusok ellen, mert abban az idõben a Filiszteusok uralkodtak Izráel felett.

5. És lement Sámson az õ atyjával és anyjával Timnátba, és mikor Timnátnak szõlõhegyéhez értek, íme egy oroszlánkölyök jött ordítva elébe.

6. És felindítá õt az Úrnak lelke, és úgy kettészakasztá azt, mint a hogyan kettészakasztatik a gödölye; pedig semmi sem volt kezében. De atyjának és anyjának nem mondta el, a mit cselekedett.

7. És mikor leérkezett, beszélt a nõvel, a ki kedves volt Sámson szemei elõtt.

8. Mikor pedig egynéhány nappal azután visszatért, hogy õt hazavigye, lekerült, hogy megnézze az oroszlánnak holttestét: hát íme egy raj méh volt az oroszlánnak tetemében, és méz.

9. És kiszedte azt markaiba, és a mint ment-mendegélt, eszegetett belõle, és mikor hazaért atyjához és anyjához, adott abból nékik is, és azok is ettek; de nem mondta meg nékik, hogy az oroszlán holttetemébõl vette ki a mézet.

10. És azután lement az õ atyja ahhoz a nõhöz, és Sámson lakodalmat tartott ott, mert úgy szoktak cselekedni az ifjak.

11. Mikor pedig meglátták õt a Filiszteusok, harmincz társat adtak mellé, hogy legyenek õ vele.

12. És monda nékik Sámson: Hadd vessek elõtökbe egy találós mesét, ha azt megfejtitek nékem a lakodalom hét napja alatt és kitaláljátok; adok néktek harmincz inget és harmincz öltözõ ruhát;

13. De ha nem tudjátok megfejteni, ti adtok nékem harmincz inget és harmincz öltözõ ruhát. Azok pedig mondának néki: Add elõ találós mesédet, hadd halljuk.

14. Õ pedig monda nékik: Az evõbõl étek jött ki S az erõsbõl édes jött ki. De nem tudták a találós mesét megfejteni három egész napon át.

15. Lõn annakokáért heted napon, mondának Sámson feleségének: Vedd reá férjedet, hogy fejtse meg nékünk a találós mesét, hogy valamiképen meg ne égessünk téged és a te atyádnak házát tûzzel; vagy azért hívtatok ide minket, hogy koldussá tegyetek bennünket, vagy nem?

16. És sírt a Sámson felesége õ elõtte, és monda: Bizony te gyûlölsz engem, és nem szeretsz. Egy találós mesét vetettél az én népem fiai elé és nékem sem fejtetted meg. Õ pedig monda néki: Íme még atyámnak és anyámnak sem mondtam meg, hát néked mondanám meg?

17. Az pedig hét napon át sírdogált elõtte, a meddig a lakodalom tartott. Végre a hetedik napon megmondá néki, mert folyvást zaklatta õt. Õ pedig aztán megfejté a találós mesét népe fiainak.

18. És mondának néki a város férfiai a hetedik napon, mielõtt még a nap lement volna: Mi édesebb, mint a méz, És mi erõsebb, mint az oroszlán? Ki monda nékik: Ha nem az én üszõmön szántottatok volna, Mesém soha ki nem találtátok volna.

19. Ekkor felindítá õt az Úrnak lelke, és elment Askelonba, és megölt közülök harmincz férfiút, és elvette ruhájukat és azoknak adta ez öltözõ ruhákat, a kik a találós mesét megoldották. És felgerjedett haragjában elment az õ atyjának házához.

20. A Sámson felesége pedig férjhez ment az õ egyik társához, a kit társaságába vett vala.